HANGULATÁRNYÉKOK - kiállítás Varga Tímea festményeiből és Várhegyi István haikuiból 

2020.07.19

Várunk minden kedves érdeklődőt július 22-én, szerdán,  19 órára a törökbálinti Munkácsy Kávéházban (Törökbálint, Munkácsy Mihály u. 83.) megrendezett kiállításunkra. 
A kiállítást megnyitja P. Boros Ilona képzőművész
Fellép: Ursu Gábor gitárművész

Sumi e

A sumi e (szumi e) tusfestési technika a kínai tájképfestészet hatására alakult ki a XIV. századi Japánban. Kezdetben nem festők, hanem műkedvelő buddhista papok művelték zen-kolostoraikban. Egyik legkiemelkedőbb alakja Szessú Tójó.
A rizspapír sajátosságából adódóan nincs lehetőség a javításra, ezenfelül a vázlatkészítés is kimarad ebben a festészeti stílusban. A festő elméjében már a kép készítésének legelején látja a kész munkát, minden részletével együtt. A bambuszecset különleges nedvszívó képességeit kihasználva készülnek a kép elemeinek változatos struktúrái. Erre az ecsetre jellemző, hogy lehet vele nagyon vastag és nagyon vékony vonalakat is húzni. A festészetben fellelhető ecsetvonásokban a kínai kalligráfia vonásai köszönnek vissza.
A tusfestés a vonalak, s nem csak a puszta kontúrok használatán alapul. Úgy is mondhatnánk, hogy a "kihagyások művészete". Csupán jelzéseket, gesztusokat használ az élet, illetve a természet kifejezésére. Az üresen hagyott felületek legalább olyan fontossággal bírnak, mint a festett részek. Jellemző témák a tájképek, növények, virágzó faágak, melyeket még élőbbé tesznek az apró állatok, mint a madarak, esetleg a rovarok. A művész nem látvány után, hanem elméjéből fest. Itt inkább a benyomások idealizált ábrázolása történik. Ezen képek nincsenek "agyongondolva", az egyszerűségre, a letisztultságra törekszenek. A színhasználat is minimális. A hagyományos fekete mellett leggyakrabban a piros figyelhető meg. Nagyon fontos hangsúlyt kap a kép elemeinek elhelyezése a papíron, hogy megmaradjon a légies, sejtelmes, végtelenséget sugalló kompozíció. 


Haiku

Pillanatvers, tizenhét szótag, három sor, ezek mind a japán haiku versek magyar elnevezései. Pillanatvers, mert egy pillanat ihleti a szerzőjüket. Tizenhét szótag, mert ez az egyik szigorú szabálya ennek a versformának. Három sor, mert öt szótag, hét szótag és ismét öt szótag a megjelenési formája. A haiku első két sora egy szemlélődő leírás, amit a harmadik sor meglepő befejezése zár le. A haiku célja a benyomáskeltés. Ilyen szempontból egy kicsit az impresszionista festészethez hasonlítható. Önálló műfajként a haiku a XVII. századtól ismert. Az eredeti japán haikuban nem megengedettek a sorvégi rímek, általában a természetről, évszakokról szólnak. A nyugati világban ettől jelentősen eltérnek a haikuk szabadabbak a témaválasztások, sokszor találkozhatunk szerelemről szóló haikuval.